BARI KÁROLY FOLKLÓR GYŰJTÉSEI A PIM HONLAPJÁN

 

Negyven év gyűjtéseinek eddig fel nem dolgozott darabjait eredetileg CD-n szerette volna megjelentetni Bari Károly. Romló egészségi állapota és a finanszírozás hiánya szűkre szabta a lehetőségeit. A Romano Instituto segítségével lejegyzett és többnyire lefordított anyagot végül ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Megmentette az utókor számára. Térítésmentesen bocsátotta a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére, és ingyenesen tette hozzáférhetővé.

A gyűjtemény az alábbi linken tekinthető meg:
https://dia.hu/dia-szerzok/bari-karoly

Bari Károly folklórkutatói munkájáról

BARI KÁROLY költő, képzőművész, folklórkutató mintegy negyven éven át gyűjtötte a cigány orális kultúra kincseit itthon és Erdélyben. Gyűjteményei a maga sokszínűségében és összetettségében ábrázolják a jószerivel ismeretlen cigány népi kultúrát. A dalkezdő szokástól a formális beszédig számtalan újdonságot tárt fel mind a lírai, mind az epikus népköltészetben.

1985-ben Tűzpiros kígyócska címmel jelent meg a cigány népdalok gyűjteménye, a Szépirodalmi Kiadónál műfordításban, a Gödöllői Művelődési Központ pedig kiadta az eredeti szövegeket.

1990-ben a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg az Az erdő anyja című népmesekötet magyar nyelvű műfordításban, az Országos Közművelődési Intézet kiadásában pedig napvilágot láttak az eredeti szövegek Le vesheski dej címmel. A kiadást az Amalipe Egyesület felajánlása tette lehetővé.

Mennyország csillaga címmel dupla népzenei CD lemezt jelentetett meg 1991-ben, amely cigány adatközlők ajkán fennmaradt magyar néphagyományokat örökít meg – ezzel is példázva a több évszázados együttélést. Ezt követően válogatásban adott közre 4 db folklór CD-t, a Líra Mundi kiadó gondozásában, majd 10 darab CD-t magánkiadásban a Soros Alapítvány támogatásával Magyarországi és erdélyi cigány népdalokból címmel.

A „Tizenkét királyfi” kétnyelvű cigány népmeséinek a Romano Kher, az Üvegtemplom című népmesekötetnek a Debreceni Egyetem adott megjelenési formát.

A népmeséket és népdalokat közreadó publikációkat színesíti az európai írók-költők cigányokról írott gondolatainak kötete és a cigány költők-írók munkáiból készült válogatás.

A romani, vagyis a cigány nyelv nyelvtörténetéhez tartozik és tizenkét év kutatását zárja le több mint ezeroldalas hármas kötete Régi cigány szótárak és folklór szövegek címmel, amely a Hagyományok Háza kiadásában jelent meg.

 

Idevonatkozó publikációi:
Tűzpiros kígyócska • Cigány népköltészet – Bp. Gondolat Kiadó (vál., ford., bevez., részben illusztrálta, 1985),
Az erdő anyja • Cigány népmesék és néphagyományok – Bp. Gondolat Kiadó (1990),
Az üvegtemplom • Cigány népmesék, Debrecen KLTE Néprajzi Tanszék (ford., 1994),
A tizenkét királyfi • Cigány népmesék – Bp. Romano Kher (ford., 1996),
Álomtanya • Európai költők és írók művei a cigányokról. Bp. Romano Kher (1996),
Madarak aranyhegedűn • Európai cigány költők és írók művei. Bp. Romano Kher (1996),
Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról • Gödöllő, Petőfi Sándor Művelődési Központ (1998)

 

Kevesen vannak (ha egyáltalán…), akik a cigányság kultúrájának megmentéséért annyit tevékenykedtek, mint Bari Károly. Egyedül akadémiányi anyagot gyűjtött, amelyet nagy szeretettel forgatnak népdalénekesek és zeneszerzők. Eddig kiadatlan gyűjtéseinek a Petőfi Irodalmi Akadémia digitális irodalmi akadémia oldala adott otthont. Hallgassák, tanulják, vigyék hírét!

Bari Károly