„Historia Romani – Roma történelem”

6 részes oktatófilm sorozat

A sorozat 20-23 perces filmekből áll, amelyeket választhatóan angolul vagy magyarul lehet megnézni. Az első részt 1997-ben mutattuk be az MTV Patrin magazinjában. A többi öt rész gyártása 2005-re fejeződött be

rendezte: Gábor Péter

forgatókönyv: dr. Bársony János

szerkesztette: Daróczi Ágnes, dr. Bársony János

vágó: Wurm Ferenc

gyártásvezető: Tamás Lajos

zenei szerkesztő: Darázs Erzsébet

narrátorok: Avar István, Daróczi Ágnes, Hajtó Aurél,

Papadimitriu Athina, Breyer László

A sorozat végigkíséri a romák történelmét az ázsiai kezdetektől napjainkig. A bemutatás módja többrétegű. Az alapot általában a narrátorok által elmondott történelmi, társadalomtörténeti, kulturális antropológiai jellegű ismeretterjesztő szöveg adja. Ennek illusztrálására mások által készített dokumentumfilmek és játékfilmek elemeit, részleteit használjuk, a folyamatokat érzékeltető történeti, tárgyi, néprajzi stb. dokumentumok, műalkotások felvillantásával. Az így feldolgozásra került dokumentumok száma több ezer, melyeket levéltáraktól, könyvtárak gyűjteményeiből, múzeumoktól és saját anyagainkból kutattunk fel, állítottunk össze. A dokumentumfilm anyagokat több mint száz, az MTV archívumától, külföldi és hazai gyűjteményektől kaptuk. A játékfilmes idézetek jogait a Magyar Filmarchívumtól, a MOKÉP-től és a forgalmazóktól vásároltuk meg. Ezeken kívül néhány esetben a fellelt dokumentumokat, általunk készített játékfilmes eszközökkel mutatjuk be. Az aláfestő zenei anyag illeszkedik a korhoz, illetve a roma zenei kultúra sajátosságaihoz, sokszínűségéhez. A filmek vizuális látványa is általában több réteget mutat. Alapként filmeket használunk (játék- és dokumentumfilmek), erre jönnek „beúsztatással” a dokumentumok, képek, fotók, mint diafilmes effektek.

1. Az első rész a roma nép őshazájával, vándorútvonalával, nyelvrokonaival, Európába és hazánkba érkezésével foglalkozik. A XVI. századig dolgozza fel a romák történelmét, társadalomtörténetét. A legújabb nyelvészeti és antropológiai kutatások alapján mutatja be a legvalószínűbb őshaza teóriákat, valamint a nyugati irányú vándorlás útvonalát, folyamatát. Azokat a történeti, vallási, kulturális és életformabeli kölcsönhatásokat, amelyek a romákat azon időszak alatt érték. Bemutatja e sajátosságok és hatások máig fellelhető nyomait, illetve azokat a törvényszerűségeket, ismereteket, tudásokat, amelyek a romák sajátos vándorló, kereskedő, iparos, szolgáltató életformáját, több mint egy évezredig meghatározták. Az Európába való megérkezés körülményeit, az első integrációt, illetve dezintegrációt, amelyből a romák Magyarországon és a keletebbre fekvő területeken a török birodalom terjeszkedésének hatásai miatt már kimaradtak a XV. század végén, a XVI. század elején.

2. A második résztől kezdődően a sorozat szerkezete – igazodva a roma történelmi folyamat sajátosságaihoz, illetve a hazai romák történetére fókuszálás igényeihez – kettő, illetve háromosztatú bemutatási módszert alkalmaz. Egyrészt megmutatja az európai és világtörténelmi, társadalomtörténeti, művészeti folyamatokat és ezen belül a romák sajátos helyzetét, történelmét, kölcsönhatásait. A folyamatok tárgyalása során a keleti és nyugati fejlődési utakat külön, sajátosságaiknak megfelelően láttatva. Másrészt a magyarországi és Kárpát-medencei sajátos történelmi fejlődést és kölcsönhatásokat részletezően is tárgyalja és bemutatja. A második rész a XVI–XVII. század egyetemes és hazai roma történelmével foglalkozik szélesebb történeti összefüggésekbe ágyazottan. Bemutatja a nyugati, késő feudális, polgárosuló, államilag központosuló, vallásilag türelmetlen, idegenellenes, intoleráns társadalmi viszonyokat, illetve a romák ezekhez való alkalmazkodásának módozatait, a kor történelmének roma hőseit. A keleti területeken és a hanyatlóban lévő oszmán birodalomban élő romák sorsát és ennek történelmi meghatározóit. Bemutatja a hazai roma autonómiaviszonyok továbbélését Erdélyben, a hódoltsági területeken élő romák helyzetét, illetve a Habsburg birodalom keleti védőharcainak hatásait a romák sorsára. Bemutatja a kor hazai romáinak jellemző életforma-csoportjait és kiemelkedő történelmi hőseit, életútjukat.

3. A harmadik rész a XVIII. század egyetemes és hazai roma történelmével foglalkozik. Bemutatja az erősödő központosított államhatalmak, birodalmak törekvéseit a periférikus roma életforma-csoportok üldözése, irtása, pacifikálása, ellenőrzés alá helyezése érdekében. Láttatja a polgárosodás, a felvilágosodás korának társadalmi hatásait, tudományos és művészeti érdeklődésének szintjét a romák irányában, a romák életformájának folyamatait és reakcióikat a változó helyzetre, illetve a keleti területek romáinak konzerválódó viszonyait. Megjeleníti a romák részvételét a Rákóczi szabadságharcban, illetve bemutatja a romák szerepét a kor hazai munkamegosztásában, a különböző roma etnikai csoportok helyzetét, a Mária Teréziához és II. Józsefhez kötődő kényszerasszimilációs és kényszertelepítő intézkedések hatásait, kritikáját, a romák kiváltságainak megszűnését és alárendelt szerepbe kerülését, amely alapjaiban határozta meg későbbi hazai történelmüket.

4. A negyedik rész a XIX. századi roma történelemmel foglalkozik. Megmutatja a polgári társadalom és állam, illetve a roma közösségek viszonyait, alkalmazkodási stratégiáit, illetve a helyzetek individualizálódását. A kor tudományának és az uralkodó romantikus művészetfelfogás eredményeit és hatásait a romák sorsára. A keleti sajátos fejlődési út zsákutcába kerülését, a romániai cigány rabszolgaság felszámolását, az új, nyugatra irányuló migrációs hullám beindulásának körülményeit, okait. Bemutatja a roma közösségek hazai alávetett helyzetének konzerválódását, és ehhez való alkalmazkodási folyamataikat, életformabeli és munkamegosztási betagozódásukat a kor társadalmába. Az állami „cigányügy” tartalmi kikristályosodását a „vándorcigány” üldözés formájában. A roma zenészek szerepét a nemzeti kultúra tudatának ébrentartásában, a modern magyar nemzeti identitás első megfogalmazódásának időszakában. A romák részvételét a ’48-as szabadságharcban. Láttatja a roma nyelvi és kulturális emancipációs törekvések első megnyilvánulásait, a romák szociológiai helyzetét és a polgárosuló környezettel való kapcsolatokat. Illusztrálja a századvég kiemelkedő hazai tudományos eredményeit a romákkal foglalkozó tudományokban (nyelvészet, néprajz, filológia, szociológia).

5. Az ötödik rész a XX. század első felének roma történetét mutatja be. A polgári államok roma-politikáját és a romák polgárosuló életét, kiemelkedő roma művészeket, politikusokat. A romák részvételét az I. világháborúban, a Szovjetunió roma politikájának változásait, a kor tudománya egyes irányzatainak szociál-darwinista és fajelméleti megközelítését, majd ezek politikai szemléletként uralomra kerülését a náci birodalomban, a roma Holocaust folyamatait Németországban és csatlós államaiban. Megmutatjuk a magyarországi romák sorsának alakulását a századelőn, majd az első világháború idején, illetve a Horthy korszakban. A sorsukat érintő szabályozásokat és ezek tartalmi jellemzőit. A romák sorsát a II. világháború idején, a magyarországi roma Holocaust, a Pharrajimos történetét, folyamatát.

6. A hatodik rész bemutatja a Holocaust/Pharrajimos utóhatásait a romák sorsára, talpra állási kísérleteiket, integrálódási törekvéseik folyamatát a nyugati államokban, a roma önszerveződési és emancipációs mozgalmak létrejöttét, történéseit. A Szovjetunió elnyomó intézkedéseit és ezek hatását, történéseit a csatlós államokban, illetve a századvég társadalmi és politikai válságának hatásait a roma közösségekre. Magyarországon a fasizmus sokkjából történő kikerülés környezeti akadályait, a társadalmi igazságtételből, földosztásból a romák kimaradását, a Rákosi korszak elnyomó intézkedéseit, a romák szerepét az ’56-os forradalomban, a hazai roma emancipációs mozgalom első hullámát, a „szocialista iparosítás” hatásainak eljutását a falvak szélére, a romák tömeges ingázó-segédmunkás életformaváltását, alacsony szintű, de létbiztonságot jelentő viszonyainak kialakulását, működését. A romák kényszerasszimilációját és társadalmi „felemelését” célzó pártállami törekvéseket. A roma emancipációs mozgalom második hullámának jelentkezését, folyamatait, eredményeit, majd a párt, belügyi és politikai szervek totális ellenőrzési eljárásait, szabályozásait, manipulációit. Megmutatjuk a rendszerváltás, valamint az azt kísérő gazdasági és szerkezeti válság hatását a romák társadalmi helyzetére, a demokratikus és kisebbségi jogok elérésének elvi lehetőségének jelentkezését és a hozzáférésükhöz rendelkezésre álló lehetőségek elégtelen voltát, az ezekért folyó emancipációs küzdelmeket.

A Historia Romani több évtizedes kutatás nyomán 8 év alatt készült el a Romédia Alapítvány gondozásában. Elkészítéséhez az OM-PHARE 2003. évi pályázati támogatása és a Soros Alapítvány segítsége adott anyagi fedezetet.

Lőrinc László történelem szakos középiskolai tanár írása a sorozatról

Ha körbetekintünk a magyarországi televíziós csatornák ismeretterjesztő kínálatán, kiderül, hogy a legutolsó perui múmia lábujjáról többet lehet megtudni, mint a hazai romák történetéről többéves műsorfolyamokból. Ez különben igaz a velünk együtt élő környező népekre, nemzetiségekre is. Ami a múmia részéről nem nagy dolog, hiszen az utóbbi témáról egyáltalán nem lehet megtudni semmit. Ugyanez a helyzet az oktatásban: a magyar népesség tekintélyes (és növekvő) hányadát kitevő cigányok történetéről, kultúrájáról az átlag magyar diák nem tanul semmit. Ezért hatalmas fegyvertény a „Historia Romani” című hatrészes történelmi dokumentumfilm. (Rendezte: Gábor Péter, írta: dr. Bársony János, szerkesztette: Daróczi Ágnes és dr. Bársony János.).

A sorozat rádöbbenti a nézőt műveltségi kánonunk aránytalanságaira, hogy ne rögtön igazságtalanságot mondjunk. Minden diák hallott már Tamás bátya kunyhójáról, és tudja, hogy a 19. század derekáig a távoli Amerikában rabszolgaság volt. De ki tud arról, akárcsak a művelt felnőttek közül, hogy ezzel egy időben, a szomszédunkban, a román fejedelemségekben cigányok sokaságát hajtották rabszolgasorba? Tudunk Habsburg József főhercegről, aki a Horthy-kor protokoll-figurája volt, majd Szálasi körül is forgolódott, de nem tudunk arról a Habsburg József főhercegről (1833–1905), akit sokat foglalkoztatott a cigányok kultúrája, nyelve, a romák helyzetének javítása. Jól ismert a holokauszt fogalma és története, de már korántsem mondható ez el a cigány Pharrajimosról. Megannyi történelmi hősünknek számontartjuk származását, de Lippai Balázs (a sikeres Bocskai szabadságharc katonai vezetője) vagy Gábor Áron roma származásáról nem hallottunk. Jól ismerjük Martin Luther King tevékenységét, de a legműveltebbek sem hallottak a hazai roma polgárjogi mozgalom kimagasló alakjáról, László Máriáról.

És miközben csodálkozunk a sok újdonságon, mindvégig az ismerősség, a déjà vu érzése is ott munkál bennünk. Honnan, melyik nép történetéből olyan ismerős minden, amit látunk? A Kárpát-medence, a török-kor, a Rákóczi szabadságharc, a nemzeti romantika kora, az 1848-as forradalom: ugyanazt a helyszínt és történetet látjuk, melyet ismertünk, csak meglepően új szemszögből. Nem mondhatjuk, hogy a romák és magyarok évszázadokig békésen éltek egymás mellett, mert nem egymás mellett, hanem összekapcsolódva, együtt élték meg ezeket az évszázadokat, hol békésen, hol – inkább csak a 18. századtól – fel-felbukkanó konfliktusokkal.

Lenyűgöző mennyiségű kép és filmanyag vonul itt fel, Bársony János rendíthetetlen kitartásának és ügyszeretetének eredményeként. A Romédia Alapítvány gondozásában megjelenő dvd hozzájárulhat ahhoz, hogy ezt az új szemléletet az oktatásban is fel lehessen használni. Érdemes lenne a filmben felvillanó képek egy kicsiny százalékához, mint kimerevíthető állóképhez magyarázatokat, feladatokat kapcsolni, oktatási segédanyagként használni.

Minden etnográfiai és néptörténeti ismeretterjesztésre igaz, de különösen igaz erre a témára, hogy nemcsak szűken vett tárgyáról szól, hanem általában az emberről: a másféle gondolkodásmód, szokások megismertetésével toleranciára, nyitottságra nevel. Így ez a sorozat fontos lépést jelenthet afelé, hogy egyre többen érezhessék otthon magukat ebben az országban. A romák azért, mert megértik őket, a többiek pedig azért, mert megszabadulnak a félelem és indulat gyötrő görcseitől.

A ROMA HÍRMONDÓ dvd-ismertetője (2007. május)

Hatrészes filmsorozatot jelentetett meg DVD-n a Romédia Alapítvány Historia Romani – Roma történelem címmel. A sorozat részben az MTV-ben, részben a Duna TV-n már ment, szinte visszhangtalanul. Pedig fontos mű, még inkább fontos a közzététele képlemezen. Először vehetnek kézbe iskolák, kisközösségek és érdeklődő magánemberek olyan munkát, amely átfogó képet igyekszik adni arról, hogyan kerültek a cigányok Európába és a Kárpát-medencébe; milyen volt múltjuk; milyen a nyelvük és a kultúrájuk. Ezek után egyetlen pedagógus, szülő sem mondhatja, nem volt módja alaposabban megismertetni diákjait, gyerekeit e „témával”. A DVD nézegetése közben van miről beszélgetni.

A húszperces egységekre bontott összeállítás első része az Indiából történő elvándorlástól a XVI. századig követi nyomon a romákat. Bemutatja azt a vándorló életformát, kereskedő, iparos és szórakoztató-szolgáltató szerepet, amely hosszú időn át volt meghatározó. A második rész a XVI–XVII. század, a harmadik a XVIII., a negyedik a XIX. század fejleményeit mutatja be. Az ötödik a XX. század első felét, beleértve a cigány holocaust, a Pharrajimos tragédiáját. Az utolsó rész a század második felén át jut el a máig.

A forgatókönyvíró és szerkesztő Bársony János és Daróczi Ágnes a romák és a többségi társadalom viszonyára, kölcsönhatására összpontosít, tárgyszerű szöveges ismertetését játék- és tényfilmekből vett részletekkel, külföldi archívumokból összegyűjtött dokumentumokkal, korabeli képzőművészeti alkotásokkal illusztrálja. A rendező Gábor Péter mindezt jó képi ritmusban, érdekesen jeleníti meg. Legfeljebb néhány, külön e célra fölvett játékfilmszerű jelenet disszonáns, amelyekben a „jó királyokat” imitáló színészek a cigányok érdekében szóló dekrétumokat diktálják – ez történelmietlen és közhelyes megoldás.

Fájlalhatjuk, hogy az alkotók általánosságokon túl nem szólnak bővebben a hazai cigányság mai helyzetéről, noha erről is alapos ismereteik vannak. Talán egy következő dvd-n. És kár, hogy a lemez egyelőre csak a Romédia Alapítványnál kapható.

Amennyiben megvásárolná valamelyik kiadványunkat részleteiben vagy egészben, kérjük, töltse ki a jobbra található űrlapot, és 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot!