Rólunk

Több mint két évtizeddel a rendszerváltás után a magyarországi legnagyobb kisebbségnek, a romáknak még mindig nincsenek intézményei. Nincsen színháza és anyanyelvi kiadványai, nincsen újságja és múzeuma, nincsen kutatóintézete sem. Ezek a deficitek azt jelentik, hogy a cigánykép alakításába magának az érintett kisebbségnek nincsen érdemi beleszólása, nem tudja azt a közmegegyezést kimunkálni, amelynek elfogadtatása alapja lehetne a hétköznapoknak és az ünnepeknek. Hogy többség és kisebbség kölcsönösen elfogadja és segítse egymást, hogy természetes legyen, ha együtt tanulunk, együtt lakunk és együtt dolgozunk! Ez az analízis vezetett bennünket 2010-ben arra az elhatározásra, hogy a civil szféra mozgósításával létrehozzuk a ROMANO INSTITUTO – Cigányságkutató Intézet Alapítványt.

Küldetésünk:

A ROMANO INSTITUTO civil kezdeményezés, alapítónk Bakonyi Ágnes közgazdász. Az alapítvány azzal kíván hozzájárulni a magyarországi cigányság integrációjához – a tolerancia, a kölcsönös megismerés megerősítéséhez –, hogy a roma kultúrát, történelmet, szokásokat, hagyományokat, társadalmi helyzetet szakmai hozzáértéssel feltárja, az így megszerzett tudást a legszélesebb nyilvánosság elé tárja.
A ROMANO INSTITUTO romákról szóló tudományos kutatásokat végez néprajzi, történelmi, művészeti, könyvészeti, irodalmi, kultúrantropológiai, filmográfiai és egyéb területeken, nemzetközi tudományos kapcsolatokat ápol, elősegíti a cigányság kulturális intézményeinek megszületését, elősegíti a cigány múzeum és kutatóközpont létrejöttét.

Projektjeink:

Bari projekt

 Bari Károly több mint negyven éve járja Magyarország és Románia eldugott településeit, keresi fel a cigány folklórkincs őrzőit, adatközlőit. A negyven év alatt Bari egyedül akadémiányi anyagot gyűjtött, a cigány népköltészet epikus és lírai darabjainak gazdag tárát. Intézmények, állandó támogatások és háttér nélkül. Megjelent kötetei hol egyetem, hol művelődési intézmények kiadványaiként tudtak csak formát ölteni. Eddig kiadott 16 folklór lemezének mindegyike magánkiadásban jelent meg. Azt is mondhatjuk tehát, hogy ezek a kiadványok vannak, de mégsincsenek, mert a nagyközönség számára hozzáférhetetlenek.
Miközben tudósok értékelik úgy Bari munkásságát, hogy az „csupán egy 100 fős kutatócsoport 10 évnyi munkájához hasonlítható” – lásd: Voight Vilmos írása az Ethnographia 2006/2. számában –, és „át kell értékelni mindent, amit eddig tudtunk a roma folklórról, népdal és monda-mesekincsről…”

A gyakorlatilag beszerezhetetlen, a nagyközönség számára elérhetetlen, magánkiadásban megjelent gyűjtemény felhasználási jogát a ROMANO INSTITUTO 2014-ben megvásárolta. Szándékaink szerint rövidesen közzétesszük weboldalunkon a cigány kultúrának ezt a gazdag tárát. A „Cigány folklór – Magyarország – Románia I-X.” lemezenként lesz letölthető térítés ellenében. Így próbáljuk segíteni Bari Károly munkájának folytatását.

Ferkovics projekt

A Holocaust 70. évfordulójára készülődvén Ferkovics József festőművész egy több mint 30 darabból álló festménysorozatot sorozatot készített „Töredezett emlékek – Sorstöredékek” címmel. A festőművésszel kötött adásvételi szerződésünk kapcsán 20 db alkotás most a ROMANO INSTITUTO Alapítványhoz került, és kérésre – a megfelelő feltételek biztosítása mellett – kiállításokat szervezhetünk belőlük itthon és külföldön. Az alkotó elkötelezettségét és a bizalmat mi sem jellemzi jobban, mint hogy a sorozat többi darabját is rendelkezésünkre bocsátja, hogy a kiállítás a legszélesebb spektrumon tudja bemutatni a közös szenvedést.

A „Töredezett emlékek – Sorstöredékek” című sorozat a következő helyeken volt már kiállítva:
• Szombathely, Zsidó Közösségi Ház;
• Szombathely, Megyei Kormányhivatal;
• Budapest- Mátra mozi – a Roma Filmhét alkalmából
• Budapest, Sashalom Könyvtár;
• Budapest, Bálint Zsidó Közösségi Ház
További hazai és nemzetközi kiállítások vannak még előkészületben.

Fontos itt megjegyezni, hogy a szombathelyi kiállítást középiskolás diákok százai nézték meg az április 16-i évforduló és rendhagyó osztályfőnöki órák keretében. A fogadtatása rendkívülinek mondható: a gyerekek rendszerint sírással küszködve szembesültek a megroppant sorsokkal. A kiállítás sikerének köszönhető, hogy a Megyei Kormányhivatal is folyosófalaira hívta a sorozatot, így emlékeztetve a betérőket a 70. évfordulóra.

A Mátra moziban 2014-ben a Romani Filmfest, a Roma Filmhét kísérő rendezvényeként szerepelt a tárlat, az alkotóval félórás rádióműsor készült ebből az alkalomból. A Sashalmi Könyvtárban Kardos Ferenc költő társaságában mutatkozott be a festőművész.

roma holocaust kutatás

Mindarról, ami a romákkal a második világháború során történt máig meglehetősen keveset tudunk. Az okok között éppúgy felsorolható a kevés írott dokumentum ténye, mint az elhallgatás, elfeledés kulturálisan meghatározott jelenléte. Azonban az a tény, hogy az időszakot kutató tudósok, történészek érdeklődésének perifériáján jelent meg csupán a téma. A helyzet leginkább azért maradhatott így, mert a cigányságnak még mindig nincsen saját intézménye, kutatóbázisa, múzeuma. A Romano Instituto ebben a hiányban próbál alapvető kutatásokat, dokumentálásokat elvégezni, és civil kezdeményezés mivolta ellenére tájékoztatni a lehető legszélesebb kört.

I. Kutatómunkánk kiterjedtsége

• a romák saját történelmének folyamatában vizsgáljuk ezt az időszakot
• a III. Birodalom kontextusában vizsgáljuk a magyar cigányokkal történteket
• kiemelt figyelmet szentelünk a Komáromi Csillagerődnek
• a helyi tömeggyilkosságoknak
• az embermentőknek, különösképpen Serédy Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek idevonatkozó munkásságának
• a munkaszolgálatra hurcoltaknak
• levéltári kutatásaink mellett a túlélőkkel, szemtanúkkal készült interjúk is fontos szerepet játszanak
• a németországi lágerek fennmaradt listái alapján próbáljuk beazonosítani a településtörténetet.

Nemzetközi és hazai kutatói kapcsolatainkban fontos partnereink:
• Dokumentazions und Kulturzentrum Deutscher Sinti und Roma
• a német Stiftung Denkmal für die ermordeten Juden Europas Alapítvány, akik a Sintik és Romák emlékművét is gondozzák,
• a szlovákiai Dunaszerdahelyi Magyarságkutató Intézet Alapítvány,
• a komáromi József Attila Művelődési Központ,
• a nagyszalontai Városi Könyvtár és Danielisz Endre helytörténész, a könyvtár alapító igazgatója
• a Nyitrai Egyetem Romológia Tanszéke,
• a Bécsi Egyetem,
• Center for International Education,
• az Amsterdami Anna Frank Ház,
• a Soproni Egyetem,
• a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága,
• a HDKE
• az Oktatásfejlesztési Intézet
• a Képzőművészeti Egyetem

Levéltári és dokumentációs kutatásokat folytattunk:
• az Országgyűlési Könyvtárban
• a Hadtörténelmi Levéltárban
• az Esztergomi Prímási Levéltárában
• az Állambiztonsági Történeti Levéltárban
• a Magyar Rádió Archívumában
• az MTI Archívumában
• a Zenetudományi Intézet Archívumában
• az Országos Széchényi Könyvtárban
• a Magyar Nemzeti Dokumentumfilmek Archívumában
• a Szegedi Egyetem Könyvtárában
• az Esztergomi Levéltárban

Helyek, ahol túlélők után kutatva jártunk, hang- és képfelvételeket készítettünk:
• Szalatnya, Szlovákia
• Bátorkeszi, Szlovákia
• Csata, Szlovákia
• Nagyszalonta, Románia
• Nyárasd, Szlovákia
• Ógyalla, Szlovákia
• Garamnémeti, Szlovákia
• Komárom
• Esztergom
• Nagykanizsa

 

II. Publikációk

Cikkek, tanulmányok, szakértői munka:

• Részt vettünk a Gerhardt Baumgartner vezetésével készült, Európa-szerte használható ismeretterjesztő, oktatási anyag elkészítésében, amely http://www.romasintigenocide.eu/en/home oldalon elérhető. Részt vettünk a hozzá kapcsolódó bécsi, amsterdami, budapesti és grazi konferencián is. A tananyag a mi könyvünk (Pharrajimos – the fate of Roma during the Holocaust, Idebate Press, 2008, New York, Amsterdam, Brussels) címét használta kiszélesített tartalommal: The fate of European Roma and Sinti during the Holocaust…

• Dr. Bársony János és Daróczi Ágnes tanulmányt írt a Komárom polgármesterének elhurcolása és a 70. évforduló alkalmából megjelent kötetbe. Ez az első alkalom, hogy zsidók, politikai foglyok és cigányok sorsa a szakirodalomban is egyaránt elemezve, ábrázolva lett a közös szenvedések után 70 évvel… „Ezt a hazát tehát elvesztettem” – a holokauszt komáromi eseményei című kötetet a komáromi Klapka György Múzeum adta ki XX. Katalógusaként.

• Kutatási anyagaink szerepeltek a Komáromi Múzeum Holocaust kiállításán is.

• Bársony János tanulmánya „Szenvedés útján keresztül” címmel jelent meg a Hét Hárs című folyóirat 2014 húsvét-pünkösdi számában: http://www.evangelikus.hu/sites/default/files/H%C3%A9t%20H%C3%A1rs%202014_.pdf

• Bársony János cikke „A „cigánybűnözés hazugságának konstrukcióiról” címmel jelent meg a Magyar Rendészet 2014/3-as számában

 

Szakértés:

• Szaktanácsadással és szervezéssel segítettük az „Álllj fel cigány népem!” című kantáta bemutatójának létrejöttét, Hága Mária kezdeményezésére és szövegére Babindák István és Rappai Ágnes társszerzőként, Rózsa Pál zeneszerzőként közreműködödött a Budai Ciszterci templomban bemutatásra került kantáta létrejöttében. Az ünnepségen Székely János püspök celebrált misét.

• A Tom Lantos Intézet Roma Holocaust konferenciáján szerzőként közreműködtünk.

• Az MTA Kisebbségtudományi Intézet által szervezett „Tudományok éjszakája” rendezvényen vitapartnerek voltunk.

 

Előadások és konferenciák:

• Daróczi Ágnes részt vett a Londonban 2014 májusában megrendezett IHRA konferencián és a párhuzamosan a roma genocídiumról szervezett tanácskozáson.

• Dr. Bársony János és Daróczi Ágnes is előadott azon a nemzetközi holocaust konferencián, amelyet a Wesley János Lelkészképző Főiskola szervezett. Előadásuk nagy visszhangot keltett és cikk is született róla. http://www.mul.hu/index.php/eco-human/730-roma-holokauszt-az-elfeledett-pharrajimos-i

• A „Sorsfordító évek” címmel rendezett XXI. Komáromi Levéltáros Napon dr. Bársony János is előadott. Előadását és a közreadott dokumentumokat nagy elismeréssel fogadta a szakmai közönség. A kutatásnak köszönhetően – 70 év után – meg tudjuk nevezni a Komáromi Csillagerőd katonai vezetését is. Bársony János felderítette, hogy a cigány deportálások az eddigi tudományos állásponttal szemben nem szűntek meg december 24-én. Ezzel a hiedelemmel ellentétben további 3 hónapig a Komáromi Csillagerőd még működött, és az utolsó cigány fogolyszállítmányok 1945. március 18-án indultak el, a rabok maradékát gyalogmenetben hajtották Németország felé. A még életben maradottak március 25-én szabadultak meg az orosz csapatok megérkeztével.

• Daróczi Ágnes előadást tartott a XIX. Kerületi Roma Felzárkóztatásért Egyesület kerületi Holocaust rendezvénysorozatának záróünnepségén,

• Előadást tartottunk a Jezsuta Roma Szakkollégiumban és az Egri Roma Szakkollégiumban

• Szakértőként segítettük a Romédia Alapítvány: Buvero roma női médiatábor munkáját

 

III. Művészeti munkánk kiterjedtsége

• Ferkovics József kortárs képzőművész alkotásain keresztül próbáljuk szemléltetni azt a közös sorsot, amely a származásuk miatt üldözött zsidókra és romákra várt. Ferkovics József „Töredezett emlékek – Sorstöredékek” című sorozatából kiállításokat szerveztünk, és további hazai és nemzetközi kiállítások vannak előkészületben.

• 25 perces dokumentumfilmet készítettünk: „Védtelen áldozatok” címmel a Nagyszalonta-Kötegyán-Doboz környékén történt tömeggyilkosságról, korabeli filmhíradókat és túlélők tanúságtételét használva alapanyagul.

Amennyiben megvásárolná valamelyik kiadványunkat részleteiben vagy egészben, kérjük, töltse ki a jobbra található űrlapot, és 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot!