Velünk Amenca

A FinnAgóra szemináriuma a finn és a magyar roma identitásról

Kalla Éva

A Finn Nagykövetségen május 8-án már második alkalommal tartottak szemináriumot. A FinnAgora szervezésében tavaly a finn és a magyar roma oktatási helyzet értékelése volt a téma, idén pedig a két országban élő romák identitásának problémáról tanácskoztak.

A FinnAgora, a magyarországi Finn Intézet Magyarországon önálló szervezetként működik. Fő küldetése, hogy képviselje és népszerűsítse Finnországot, annak kultúráját, tudományos eredményeit, valamint az ország gazdasági szereplőit Magyarországon és a környező országokban.

Ezúttal a finn és a magyar romák identitásának és társadalmi helyzetének kérdéseiről folytattak eszmecserét. A megnyitó beszédben Heljä Franssila, a FinnAgora igazgatója üdvözölte a meghívott előadókat és a közönséget.

Majd Fedorkó Boglárka a Romaversitas vezetője vette át a szót, és moderálta a szemináriumot, valamint az előadások végén a kerekasztal-beszélgetést.

Finnországból két előadó érkezett: Rosita Hagert és Olavi Hágert. Rosita szemet gyönyörködtető népviseletben jelent meg. Ez az öltözék nem hasonlít a magyar és általában a kelet-európai színes, tarka virágos ruhákra, szoknyákra. Bánatunkra Rozita azt kérte, hogy fotóját ne tegyük fel a közösségi média oldalaira. De találtam egy képet a neten, amin finn cigány asszonyok láthatóak népviseletbe öltözve. Rozita hasonlóban volt. Eleganciát és nemes tartást kölcsönöz az asszonyoknak.

Rosita hazájában oktatással és gyermekvédelemmel foglalkozik. Elmondta, hogy a családok többsége nehéz gazdasági körülmények között él, sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint az átlag népesség. A romákra az alacsonyabb szintű iskolázottság, a szegénység és munkanélküliség, mellette a diszkrimináció megtapasztalása jellemző.

Olavi profiként a középosztályban bokszol. Hét küzdelméből mind a hetet megnyerte, köztük hármat kiütéssel. Arról beszélt, hogy a roma kultúra milyen hatással volt a pályaválasztására. Hagyománytisztelő családja van, de édesapja annak ellenére támogatta, hogy a közösségben elítélték, mert meztelen felső testtel bokszol, ráadásul több tízezer televízió néző előtt. Vannak szokások, amelyek nem összeegyeztethetőek a modernitással, és bizony sokszor ezek a szokások visszahúzó erőt jelentenek.

Daróczi Ágnes a Romano Instituto képviseletében „ A vállalható roma énkép” című előadásában azt ismertette, hogy az embereknek sokféle identitása van, azon belül csak az egyik az, hogy valaki roma. A cél az volna, hogy ne a származás, bőrszín alapján ítéljenek meg bennünket, hanem pl. a szakmaiság legyen az egyik fő szempont. Majd arról beszélt, hogy a nemzeti elnyomás miatt egyre kevesebben beszélik a romanit, aminek legfőbb oka az intézmények hiánya és az, hogy a cigány gyermekek és fiatalok nem tanulnak az oktatási intézményekben a közös történelmünkről, és kultúráról, ami büszkévé, egyenrangúvá tehetné őket a nem cigány társaikkal. Rosita hasonló problémákat tapasztal Finnországban, holott a finn romák ugyanúgy kivették részüket a finn történelem sorsfordító eseményeiben. Végül Szénási Szilvia, az UCCU Alapítvány igazgatója tartotta meg beszámolóját az alapítvány tevékenységéről, s arról, hogy a fiatalok roma identitása éppen azért olyan problematikus, mert nem ismerik a kultúrájukat, a történelmüket, holott, ha a családban beszélgetnének ezekről a kérdésekről, könnyebben vennék az akadályokat is.

Heljä Franssila, a FinnAgora igazgatója azt kérte a jelenlévőktől, hogy gondolkodjanak, hogyan folytathatnák a további együttműködést. Az előadók és a közönség arra jutott ezzel kapcsolatban, hogy jó volna, ha finn roma fiatalok jöhetnének Magyarországra és magyar fiatalok is mehetnének legalább egy hetes tanulmányútra Finnországba. Heljä ígéretet tett, hogy jövőre igyekszik megvalósítani a felvetett ötletet.